Ez nem diktatúra!

Persze az apatikus képkattintók (Facebook Sapiens), majd rávágják, hogy: "De! Az!" Szokás szerint mellőzve olyan bagatell apróságokat, mint a cikk elolvasása, vagy értelmezése.

Könnyű ma a fotel mélyéről azt kiabálni, hogy retkes diktatúrában élünk, de ez csak a saját szellemi gyengeségünk hangos és lássuk be elég szánalmas beismerése. 

A jelen rendszer nem diktatúra. Ha jobban belegondolunk még csak nem is diktatórikus. Ha teszem azt én 1846-ban röplapon leírom, hogy Ferenc József egy kretén, másnap minden különösebb körítés nélkül elvisznek a csendőrök, és rá két hétre egy tüchtig katonatiszt megkérdezte volna, valamikor hajnali hatkor: "Mi az utolsó kívánsága?"

Manapság ha leírom, hogy a Fidesz mely tagja mit követett el, a legrosszabb esetben is egy per van kilátásban, ami a végén megúszható egy kis zsetonnal, ne adj isten nyilvános bocsánatkéréssel. De nem jön majd ide a TEK egyik osztaga, hogy részben lerúgják a bal vesém, részben a homlokomon húzva bevigyenek a Gyorskocsiba, hogy ott három megtermett smasszer kiverje a bal szemem, mint tette a hatalom Fekete Istvánnal (Igen azzal a Feketével, aki a Tüskevárt írta.) 

Ma ha kiállok a Blaha Lujza térre hamarabb visz el a hatóság, ha a tökömet lengetem, semmint ha ordítva közlöm, hogy a rendszer koszlott szarkupacok vezetése alatt áll. Sőt! Ha megteszem nem csak az utca népe fog elmeroggyantnak nézni, de vélhetően Kiss 2 törzsőrmester is. 

Nem kérlek! Attól, hogy Polt Péter és Handó Tünde kéz a kézben súrolják tisztára a Fidesz szennyesét, attól, hogy nincs szabad média, mert mindent bekebelezett a pénzzel hajtott pártokrácia haveri köre, attól, hogy a Balatont, a Tokajt és a magyar agrárium nyolcvan százalékát benyelte a Fidesz, még nincs diktatúra! Akkor se, ha Orbán holnap lekapcsolhatja az Internetet, ha épp védelmi "helyzet" van. Nincs diktatúra! 

Mármint az a diktatúra, amire akkor gondolsz, amikor kiejted a szót. 

Jelenünk irányító rendszere sokkal jobban ügyel a látszatra, semmint beletérdeljen a választópolgárnak nevezett tömegbe. Bár a média egy éneket dalol, a pénz egy irányba folyik, a törvény és jogalkotás sokakat véd, ez a privilegizált rendszer nem diktatúra. Egyes - hangsúlyozom, csak egyes - elemei a feudális berendezkedésből, más elemei a Cosa Nostra szervezetépítési, más elemei Potyemkin hamis illúzióira épített politikájából származnak, de nagy többsége - legyen talán fájdalmas felismerés - szimplán a kapitalizmus tünete, valósága és realitása... Nincsenek meg a diktatúra azon klasszikusnak tekintett elemei, amitől a népekben félelem és hangos ellenérzés születik, mert a rendszer egyfelől kiszolgálja az igénytelenségre való emberi hajlamot (ma már nem olvasunk, nem művelődünk, nem szeretünk tanulni, lenézzük az intelligenciát, megvetjük a tudást), biztosítja a cirkuszt (TV sorozatok, való világ, nemzetközi hírek, stb), ami melegséggel tölti el mindazokat, akik életigénye a napi sör, a büfögés, Internet, Tv, meló, gyermekek iskolája által lefedett ezerötszáz négyzetméterben lemérhető.

Tudom, hogy szinte karmolhatóan lenézőek a sorok, de ma, Magyarországon a drámaian érzékeny apák és anyák átlagosan négy órát foglalkoznak Internettel és tévézéssel, de csak 15 percet a gyerekeikkel. A múlt emlékét őrző nagyszülők ebben a fenemód kötelességtudó és gyakran hisztérikusan reagáló világban, magányosan halnak meg, mert imádott csemetéiknek nincs heti öt percük, hogy ránézzenek a nagyira, vagy a papára, mert otthon épp megy a Barátok közt, a Forma 1, és egyébként is csúcsfogalom van, drága a benzin, és még drágább az az idő, ami ostoba hülyeségekre pazarlunk, nem pedig a szeretteinkre. 

Személyesen tapasztaltam meg sokgyermekes családoknál, hogy a hó végén éhezés van, de a szülők napi cigarettája meg kell legyen. Személyesen tapasztaltam meg, hogy mindegy miként segítesz másokon, rád fogják olvasni, hogy keveset, vagy rosszul segítesz, szimplán csak azért, mert már nem segítesz.

Ez a rendszer nem diktatúra. Nem üldöz, nem zsarol, nem zár feleslegesen börtönbe, nem fél az utcán ordító tömegtől, nem értékeli a kisember jó tetteit és igazság szerint tesz a nagy emberek rossz tetteire. Ez a rendszer nem diktatúra, szimplán egy ordas és közönyösen sápadt realitás, amibe megpróbálnak azok belekapaszkodni, akik miatt ez a rendszer egyáltalán levegőt képes venni.

Orbán nem jó, vagy rossz. A Fidesz nem elnyomó, vagy felemelő...

Rossz az az értékelési metodika amivel mérjük a magyarországi helyzetet. És mert rosszul mérjük, rossz megoldásokat kreálunk - már ha kreálunk egyáltalán ilyeneket. 

A rendszer - szinte sértő kimondani - de szabadabb mint Kádár, Rákosi, vagy Szálasi rendszere, mert ebben a középszerű de kézzelfogható valóságban ha látni akarod az igazságot, akkor láthatod. Ha tenni akarsz ellene, tehetsz. De ugye... 

Úgy vélem - tudom, hogy meg leszek érte kövezve - de ez a rendszer voltaképp esély és lehetőség. De mert sem esélyt sem lehetőséget nem kreál a magyar közélet, voltaképp marad az amit látsz, ha bekapcsolod az M1 műsorát. A hazai információfogyasztónak csak kattintania kell a TV távkapcsolóján és kaphat eltérő információt.

MA - ez is személyes tapasztalat - még a legszegényebb körökben is van mobiltelefon és Internet - az információ elérhető... Mármint ha valaki keresi. De úgy tűnik nem nagyon keresi senki.

Akkor most mi is van?

Az van kérlek, hogy a magyar társadalom (oké más társadalmaké is) hamarabb rezonál egy szurikáta halálára, mint egy kisgyerekére. Jobban hörgünk, ha megvonják az Internetet, mintha a szüleink a szó legelemibb értelmében elrohadnak egy koszos kórházi ágyon. Sírunk az oktatás problémáján de a közvetlen környezetemben fél tucat embert ismerek, aki valóban tanult, vagy tanul a gyerekével, napi kapcsolatot ápol az iskolával és ha a gyereke rosszul teljesít nem azt mondja, hogy szar a rendszer, pikkel a tanár, hanem magába nézve azt mondja: "Jobban kell csinálnom, mert a gyerekemért ezt meg kell tennem!"

Szóval ez nem diktatúra! 

Ha annak látod, akkor azt kell mondjam könnyű kifogást kreálsz egy javítható motort kidobva a szemétre, ugyanakkor (ezt nekem leírni nem könnyű, hiszen minden pórusom, testem minden atomja berzenkedik a jelen állapotoktól) minden nap azt tapasztalom, hogy akiknek a legtöbb baja van a rendszer miatt, akik a leginkább kiszolgáltatottjai, akik leginkább vesztesei, azok a legkeményebb támogatói és élharcosai is. 

Nem mert egy diktatúrát éltetnek, hanem azért mert mi, a gondolkodó, cselekvő, a jövőt másképp látó kevesek sem teszünk eleget. Nem mutatunk elég példát, nem kreálunk egy jobb alternatívát, nem emeljük fel a hangunkat eléggé és gyakran csak annyit mondunk: "nincs elég média, nincs elég pénz, nincs elég követő". 

Mikor együtt ültem a kislányommal és olvasni tanult három évesen, nem Gárdonyit adtam a kezébe, hanem rajzoltam egy táblát, ahol az "A" betű mellett alma volt, a "B" betű mellett meg banán... És egy nap hirtelen megértette az összefüggést!

Szóval ez nem diktatúra, nem elnyomás, csak egy rossz rendszer, amiben a jó emberek sokat tesznek, sokszor jót tesznek, sokszor erőn felül teljesítenek, de az emberektől annyit várnak el, mint önmaguktól, holott lehet csak annyit kéne tenniük, hogy lerajzolnak egy "A" betűt és egy almát mellé.

Nehéz ügy! Mert nem bonyolult és nagy elvárások amiknek meg kel felelned, csak olyan kicsiny dolgok, mint figyelem, értékmérés, gondoskodás, fegyelem, korrektség, őszinteség... stb...

Szóval fog ez menni! Nem kell elkeseredni. 

Dolgozzunk össze! Kiderül mire jutunk! Várom, hogy megértsd az egyszerű összefüggést önmagad és a világ között. 

 

Juhász Zoli - Shepherd

 

UI: Bár tudom, hogy ez utolsó mondatnak ijesztő és elrettentő, de mégis leírom. November 21-én kiküldöm - mert elkészült - azt a civil alkotmány, ami szerintem kivisz minket ebből a siralmas helyzetből. Csak remélhetem, hogy leszünk elegen és leszünk elég erősek, hogy együtt megváltozzunk és így megváltoztassuk a "dolgokat".

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://shepherdszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr1014368571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz