Vannak olyan gyötrelmes kérdések, amik megválaszolása rámutat arra, hogy kik is vagyunk.

A  hírközlés terén elég egyoldalú magyar médiaplaccon lassan fél évtizede vezető hír a migráció, Soros György, a civil társadalom és az elnyomó Európa.

Mára alapvető morális tartalommal rendelkező igazságokká váltak olyan - korábban csak felvetésnek tekintett - elképzelések, mint az, hogy minden arab (és/vagy külföldi) terrorista, hogy a világot Soros György irányítja és ezek mellett egyre masszívabb az az új halmaz, amiben ott vannak a civilek és az Európai Unió, mint azon ellenségkép, ami veszélyezteti a magyar demokráciát és gazdaságot.

A társadalmi megosztottság mára nem vízió. Hétköznapjaink szikár valósága. és itt már nem csak jobb és bal oldal, konzervatív, vagy liberális ellentétekről van már szó, hanem olyan árnyalatnyi - mégis százezreket érzékenyen érintő témák - mint az euró bevezetése, a nyitott határ politika, a nemzetközi versenyjog, az adó és közpénz politika és morál, vagy a nők egyenjogúsításának kérdései (és a sor folytatható). 

Napjainkban nem az a probléma, hogy vannak-e nehéz kérdések, hanem az, hogy van-e olyan társadalmi réteg, válaszadásra képes akarat, olyan politikai, gazdasági, szociális válaszokat létrehozó személy, csoport, vagy közeg, aki a felvetett kérdésekre valódi, közérthető, a társadalom érdekeit szem előtt tartó válaszokat képes adni? 

Sok válasz érkezik. Látszólag sok helyről. Ám ezek a válaszok és az a társadalmi befogadó közönség, aki a válaszokat értékeli gyakran ütközőpontra lel, mert már nem liberális, vagy konzervatív nyilatkozatokról, válaszokról, információkról beszélünk, hanem olyan közlésekről, amik az alapvető és ösztönös emberi érzelmekre hatnak elsősorban, nem a józan észre. A válaszok ritkán és egyre ritkábban szólnak az analitikus elmének, sokkal inkább az ösztönös, állati érzelmeknek. 

A félelem, a harag, a düh egyszerű érzelmek. Nem kívánnak komplex és összetett társadalmi szocializációt, nincs hozzá szükség magas iskolai végzettségre, tájékozottságra, olvasottságra, nem kell hozzá tankönyv, iskola, vagy pedagógus. Létünk alapvetéseiről van szó, olyan ősi ösztönökre, amiket még abból az időből hoztunk magunkkal, amikor a szőrős prédaállatként küzdöttünk a túlélésért az idők kezdetén. A szeretet, a gondoskodás, az összetartozás, a csoport - a törzs - összetartó ereje hasonló, elemi késztetés, melyek célja az volt és ma is az, hogy megóvjuk önmagunkat, a párunkat és az utódainkat. 

Érzelmek!

Ösztönök.

Kész, és rendelkezésre álló válaszok egy sor olyan kérdésre, amik egyszerű választ igényelnek. Nincs bonyodalom, nincs probléma és nincs felesleges gondolat, amikor meg kell védd önmagad, a gyereked, a szüleid, vagy a társad. Nincsenek határok, vagy akadályok, ha azokért kell harcolnod, akik melletted élnek, és tőled függve, általad léteznek. Az érzelmekre épített kérdésfelvetések, evidensen érzelmekre épített válaszokat generálnak, így azok képesek a társadalom egészét egyszerűen, hatékonyan és relatíve rövid időn belül megváltoztatni, mert nem a gondolkodásra, a tudásra, az elemzésre építenek, csak szimpla állati ösztönökre. 

Azt képzelni, hogy ez hibás, vagy rossz metodika  olyan zsákutcába vezet, amiből nincs visszaút. Szakadék, aminek az alján gáz terjeng! Az érzelmi politizálás nem csak a gyűlöletet szólítja meg, mert a gyülölet csak a szeretettel és féltéssel együtt képez értelmezhető környezetet. Félünk a migránsoktól, mert szeretjük a lányainkat és feleségeinket. Ha a migránsok őket fenyegetik, akkor gyűlöljük őket, mert így védhetjük meg a szeretteinket. A gyűőlet felkészít a harcra, egységbe kovácsol, erőssé tesz, mert a harchoz nem kell más csak erő és egy... igen! Egy vezető, aki harcba vezet.

A jelen politika erre épít. 

Érzelmeket ad a kezedbe, amik eónok óta a tieid. Nem kell a megértésükön gondolkodni. Nem kell mérlegelni azon, hogy megvéded-e a szeretteid, vagy sem és ahhoz sem kell atomfizikusnak lenni, hogy egy furkósbottal miként kell valakit fejbe vágni, ha a szavaival, gondolataival, ne adj isten a tetteivel abban akar megakadályozni, hogy megvédd a lányod a gaz, arab terroristáktól, akik - mint a TV mondja - meg akarják szállni az országot, el akarják venni a hitünket, hagyományainkat, életterünket és a családunkat. 

Itt olyan kérdések és olyan válaszok vannak, amik a társadalom jelentős hányada számára világos és következetes döntések meghozatalát kényszerítik ki. Ezek nem objektív és nem tudatos döntések. 

SZUBJEKTÍV, ÉRZELMI ALAPON MEGHOZOTT, ÖSZTÖNÖS VÁLASZOK. 

Van a család, ami egy hatalmas törzset alkot, aminek a feje azt mondja, védjük meg a határt, építsünk kerítést, álljunk harcra készen! Mindezt azért, mert jön az ellenség, akit támogat a világ ura Soros György, a világ egyik legerősebb életviteli, politikai, szakmai, jogi, értékvetési szervezete az EU, és olyan beépített ügynökei vannak, mint a magyar civilek. 

Ezen a csatamezőn nem lehet és nem is szabad hordóra állva arról szónokolni, hogy milyen fontos eszme a demokrácia, a szolidaritás, az alkotmányos rend, vagy a jogállam, mert az egyszerű, elemi, reflexként létező ősi, védelmi ösztönöket nem képes felülírni a civilizáció moráletikai szótára. 

ÖSZTÖNÖKET CSAK ÖSZTÖNÖK KÉPESEK KORDÁBAN TARTANI.

Ma az ellenzéki erőknek, a gondolkodóknak, a társadalom azon rétegének akik látják és értik, hogy hova tart Magyarország és mi magyarok, érzelmi kérdéseket kell felvetni és olyan érzelmi válaszokat kell kiharcolni, amik felülírják a haragot, a dühöt, a gyűlöletet és képesek olyan alapvető és elképesztő érzelmi impulzusokat adni, amik a félelemben élő embereknek alternatívát adnak a harc, a háború, az örökös ellenségkeresés és kreálás világában. 

Építeni kell! Adni, felemelni, erkölcsi, érzelmi, szellemi katarzist okozó lépéseket megtenni, amik a társadalom rettegő és félelemben élő csoportjait egyik érzelmi szélsőségből átvezetik a másikba és így teret engednek azon információknak, amik nem a gyűlölet irányából mutatják meg a világot, hanem abból a kegyelmi tényből, hogy a gyereked, párod, szüleid nem csak fegyverrel, haraggal és erőszakkal védheted meg, hanem azzal a tudással, aminek alapját az együttérzés, a lojalitás, az empátia és a szeretet hasonlóan ősi ösztönei vezetnek. 

Nem Sorost és nem az EU-t kell dicsérni. Nincs szükség a civilek, vagy a migránsok vak és kritikátlan imádatára. Nem hordót vagy színpadot kell építeni, hanem új, élhető szigeteket a társadalom azon rétegeinek, akik ma a gyűlölet tengerén hányódnak. Mintákra van szükség, ahol szerethetővé válik a szolidaritás, érthetővé a közösségi erő (demokrácia), világossá a tudás értéke és követhetővé a józan realitás fura valósága. 

Jó kérdések kellenek, hiteles forrásból és jó válaszok követhető, jó emberektől. 

Juhász Zoli - Shepherd

civil